A mezőgazdaságnak komoly problémát jelent, ha a talajművelés és a vetés időszakában nem optimális a talaj nedvességtartalma. Ezt az állapotot részben kezelni lehet az agrotechnikai műveletek összevonásával, így nem marad ki egyetlen művelet sem; a kapcsolt műveletek végrehajtására alkalmas gépekkel az optimálishoz legközelebbi időpontokban kerülnek elvégzésre a szükséges feladatok. A precíziós technológia alkalmazása a talajművelést és vetést tekintve is elengedhetetlen a versenyképesség megtartásához mind a hozamnövekedésre, mind a költségek csökkentésére vonatkozóan. Ezen tényezők hatásai viszont csak úgy számszerűsíthetők, ha hozammérős kombájnnal történik a betakarítás. Az összegyűjtésre kerülő hozamadatokból elkészült hozamtérképek és egyéb termésképző elemek statisztikai összefüggéseinek vizsgálata során megállapítható, hogy a talaj szerkezete meghatározó szereppel bír a termőképességre. A talajművelés hatással van a talaj állapotára, így a nem megfelelően kivitelezett esetekben a szerkezeti elemek összetöredezettségéhez, felaprózódásához, a gravitációs pórustér csökkenéséhez vezet. Gyengül a porozitás, az aggregát stabilitás, morzsa-állékonyság, kialakulnak művelőtalp régetek, szélsőséges esetekben ezek össze is érhetnek, és egy stabil tömör réteget alkothatnak, ami a növény gyökeresedését gátolja. Amíg a hagyományos technológiai rendszer alkalmazása során a sok munkamenetből adódóan nagy a gázolaj felhasználás, addig a forgatás nélküli, kapcsolt meneteket tartalmazó technológiák esetében a gázolaj felhasználás jelentősen csökkenthető a hozamok növelése mellett. A hagyományos technológia jellemzője emellett, hogy a táblán belüli termőképesség különbségeket nem veszi figyelembe. Ez igaz a tőszámra, a tápanyaggazdálkodásra és a betakarításra is. A fő kultúrák termesztéstechnológiái megújításra szorulnak, melyeknek részét képezi a precíziós technológia vívmányainak alkalmazása és a talajvédő művelési rendszerek bevezetése.

Az említett célok elérése érdekében meghatározásra kerülnek a vizsgálatba vont növények, és kitűzésre kerülnek a kísérletek helyszínei. A konzorciumban résztvevő gazdálkodók heterogén talajviszonyok mellett gazdálkodnak, így lehetőség van különböző talajtípusokon történő vizsgálatok végrehajtására. A kísérleti helyszínek meghatározását követően azokon előzetes háttérmunkák után megindulnak a talaj fizikai állapotára vonatkozó helyszíni mérések, melyek célja, hogy kialakításra kerüljön egy helyspecifikus térinformatikai adatbázis és annak térképei. Valamennyi bevont növény esetében megindulnak a növényvizsgálatok. Különböző talajművelési rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálata zajlik, különös tekintettel a szervesanyag gazdálkodásra. A vizsgálatba vont növények esetében végrehajtásra kerül a javasolt termesztéstechnológia. A konzorcium gazdaságainak teljes területén már az első évben a beszerzésre kerülő talajművelő, vető és betakarító gépek a precíziós gazdálkodás megvalósításához szükséges adatgyűjtéseket elvégzik.

Korszerű nedvességtakarékos és szerkezetkímélő rendszerek kialakítására van lehetőség a vizsgálatba vont növények tekintetében. A talajállapot javítását célzó szerves anyag visszapótlás hatásainak kimutatását végezzük el. Ennek keretében a szármaradványok egyenletes bekeverésével, másodvetésű növények szár- és gyökérrendszerével, valamint ezek talajnedvesség megőrző hatásának bemutatásával, a szerves trágya talajszerkezet javító hatásának értékelését tekintjük fő eredményeknek. A hozammérés segítségével egyre pontosabb termesztéstechnológiai zónákat határozunk meg, amelyek a későbbi differenciált input anyag kijuttatási tevékenységünk továbbfejlesztését segítik elő. A sor és sorköz megkülönböztetés segítségével lehetőségünk van arra, hogy az azonos nyomon járás következményeként csupán a sorközöket tapossuk. Ezáltal a sorokban a vizsgált 3. évben megindul a talaj szerkezet képződése, amelyet a vizsgálati eredményekkel kívánunk bemutatni.

A talajkímélő nedvességtakarékos gazdálkodást a jövőben hazánkban egyre nagyobb területen szükséges elterjeszteni. A szántóföldi növények termesztés technológiája a jövőben más szántóföldön termesztett kultúrákra is kiterjeszthető. További vizsgálatok mellett a technológia adaptálhatóvá válik szárazgazdálkodásos és öntözött körülmények közé is. Az öntözés esetében a nedvességkímélő művelések az öntözés hatékonyságának növelése mellett a termesztéstechnológia költségeinek csökkentéséhez is vezetnek.

Észak-Alföldi régió, Hajdú-Bihar megye

Discovery Center nKft | Gödöllő

Vidékfejlesztési Program
Saját forrás

Balogh Farm Kft. | Termelő
Geo-terra 96 Kft. | Termelő
Szabó Károly | Termelő
Karcza Gábor | Termelő
Tikász Tamás | Termelő
Dr. Ferencsik Sándor | Kutató
Dr. Dobos Endre Zsolt | Kutató

324 891 eFt