A csemegekukorica hazánk egyik legfontosabb szántóföldi zöldségkultúrája, melyet világviszonylatban 350-400 ezer hektáros területen termesztenek. Vetésterülete Magyarországon a 2000-es évek elején mintegy 20-30 ezer hektár volt, 2015-ben a 30 ezer hektárt, 2017-ben már a 35 ezer ha-t is elérte, ami a növénykultúra fontosságát és jövedelmezőséget mutatja. Ezzel a relatíve magas területaránnyal a termesztés volumenét tekintve hazánk jelenleg az Európai Unió előkelő 1. helyét foglalja el.

A hazai termésátlag kissé elmarad a francia átlagtól, az utóbbi évek vonatkozásában 13 és 16 tonna között változott hektáronként. A feldolgozott csemegekukorica exportját tekintve Magyarország az USA-t is megelőzve világelső. Ezt mutatja exportunk volumenének folyamatosan növekvő tendenciája, hiszen 2010-ben még csupán 65 ezer tonna fagyasztott és 141 ezer tonna konzerv árut, 2016-ban viszont a folytonos növekedés következtében már 74 ezer tonna fagyasztott és 180 ezer tonna konzerv csemegekukoricát juttattunk a külföldi piacokra. Ezek alapján a hazai csemegekukorica termesztésben óriási lehetőség van, hiszen a potenciálnak csupán töredékét (30-35 ezer hektárt) használjuk ki, és már ilyen kihasználtság mellett is a világ vezető exportőre vagyunk. A termesztési fegyelem fokozott betartásával, az aszálykár elleni fokozott agrotechnikai védekezéssel, valamint a már fejlett alapokkal rendelkező hazai nemesítőmunkával a termésstabilitás és az elérhető hozam is növelhető. A versenyképesség megtartásában/növelésében a jövőben tehát fontos lesz a korszerű fajtahasználat, a technológiai és öntözési beruházások bővítése, az ismeretek és kutatási eredmények tudásanyagának átadása, a hosszú távú, több éves piaci kapcsolatok ösztönzése, valamint a piacok átláthatóságának elősegítése is.

A klímaváltozás hatásait ma már fokozottan érzékeljük hazánkban. Szélsőségesen csapadékszegény nyári és enyhe már-már tavaszias téli időszakok váltottátok egymást az elmúlt években. Az egyes évek közötti termésingadozás 20-30% között mozog, amely nem kedvez sem a termelőnek sem a felvásárlónak, és így hosszútávon piaci zavarokkal és növekedő nyersanyag árakkal kell számolni, mivel a klímaváltozás hatásai az agrárgazdasági szektor és ezen belül a növénytermesztés egészére kihatnak. Befolyásolják a vetési és betakarítási időpontokat, valamint a betakarított termés mennyiségét és minőségét is. Ezenfelül egyre kisebb időintervallum áll a gazdálkodók rendelkezésére, hogy szántóföldi növényeiket időben el tudják vetni. A növénytermesztés sikerét számos tényező és külső hatás befolyásolja, amiket a termelő nem, vagy csak csekély mértékben tud befolyásolni. Ezért a gazdálkodónak ott kell beavatkozni, ahol tud, ezt pedig a termesztéstechnológia fejlesztésével tudja megtenni. Így racionalizálni tudja a termelési költségeit, és a termesztési feltételekhez is jobban tud alkalmazkodni. Az egyik ilyen probléma az alapművelés idejének és módjának a helyes megválasztása, hiszen ezzel lehet elősegíteni a szerkezetkímélő, talajnedvesség- megőrző termesztést. Ebben kapunk támogatást a mezőgazdasági eszközöket gyártó vállalatoktól, akik felismerték a problémát, és a kutatás-fejlesztési munkálatokat időben elkezdték ezen a területen. Ennek eredményeképpen számos újgenerációs alapművelési mód és eszköz (sávos művelés, szántáslezáró kapcsolt elemek, stb.) látott napvilágot, melyeket nagy sikerrel alkalmaznak már a gyakorlatban is. A csemegekukorica termesztés és feldolgozás hagyományai és hazánk kedvező agroökológiai feltételei miatt szükséges a csemegekukorica szántóföldi termesztésének termesztéstechnológiai fejlesztése, megcélozva az elérhető hozam növelését, valamint a vegyszermaradék-mentes, bio-csemegekukorica termeszthetőségének vizsgálatát is. Ezek alapján a projektben az egyik legfontosabb hazai szántóföldi zöldségnövény, a csemegekukorica (őszi árpát követő másodvetés) alapművelési módjainak (fővetésű őszi árpa előtti: 1. lezárt szántás, 2. lezárt szántóföldi nehézkultivátor, 3. lezárt talajlazító; ezen felül a másodvetést megelőző: 4. sávos művelés (strip-drill; művelés és vetés egy menetben)

összehasonlító vizsgálatát, valamint az öntözés paramétereinek kutatását tűztük ki célul hagyományos és bio csemegekukorica esetében. Külföldi kutatásokban előszeretettel vizsgálják a másodvetésű csemegekukorica termesztését, hiszen ebben az esetben egy naptári éven belül két haszonnövény is betakarítható egyazon területről. A már megvalósult kutatásokból kevés vizsgálja a főnövény valamint a másodvetésű csemegekukorica alapművelési módjait és az öntözés hatását úgy, hogy a hozamra és a termésbiztonságra fókuszáljon.

A projekt során létrejövő innovatív termesztéstechnológiai megoldások a következők: A másodvetésű csemegekukorica termesztéséhez és termőhelyhez adaptált főnövény előtti és közvetlen alapművelési technológia javaslata.

Az alapművelés, az évjárat ismeretében, valamint termőhely-specifikusan nagy pontossággal tervezhető az öntözés ideje és a kijuttatott vízmennyiség.

A projekt az alapművelések és öntözés összehasonlításán felül a hagyományos és bio csemegekukorica fajták összehasonlító vizsgálatával az egészséges, vegyszermaradéktól mentes élelmiszer előállítását is megcélozza.

Magyarország, Hajdú-Bihar megye

Discovery Center nKft | Gödöllő

Vidékfejlesztési Program
Saját forrás

Art- Farm Kft. | Mezőgazdasági termelő
IRRIFARM Kft. | Mezőgazdasági termelő
Korpád Kft. | Mezőgazdasági termelő
Sain Krisztián | Mezőgazdasági termelő
Szekeres Családi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedő Kft. | Mezőgazdasági termelő
Dr. Balla István | Tanácsadó

620 875 eFt