LakiTERRA, együtt az egészséges talajokért
A projektünk küldetése, hogy a helyi közösségek bevonásával és oktatásával előmozdítsuk a talaj egészségének megőrzését és javítását, különös tekintettel a helyi lakosokra és érintett szereplőkre.
Célunk, hogy növeljük a talaj fontosságának tudatosítását és érzékenységet alakítsunk ki a közösségen belül, hogy a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok széles körben elterjedjenek.
Kiemelt figyelmet fordítunk a gazdák, helyi lakosok, diákok és szakemberek bevonására, hogy közösen dolgozzanak a talajmegőrzésért, és így fenntarthatóbb, egészségesebb jövőt alakítsunk ki.
📣 Meghívó a harmadik LakiTERRA eseményre! 🌱 – Kattintson a képre!
Tálas Máté kertjében és az Arboretumban, Tiszakürtön, a Rákóczi utca 1/b cím alatt várjuk az érdeklődőket egy színes programra, ahol az ősz végén megismerhetjük a talaj szerepét, fenntartható gazdálkodási módszereket, és a helyi környezetben rejlő lehetőségeket.
Időpont: 9:30-tól 11:30-ig
Helyszín: Tiszakürt, Rákóczi utca 1/b
Kapcsolat:Elkészült az otthon elvégezhető talajtesztek jegyzéke!
Töltse le az otthon elvégezhető, könnyen beszerezhető eszközöket igénylő tesztek összefoglalóját INNEN és kezden el ismerkedni talajával!
2024 november 16-án Lakiteleken, a Színeskert Alapítványnál Szelesné Kása Ilona és Tálas Máté szervezésében Homok tlaajokra fókuszáló nyíltnapot tartottunk a LakiTERRA keretein belül.
Az esemény elősorban – az Iskolakertekért Alapítvány hálózatába tartozó – helyi iskolakertet fenntartó gyerekek számára lett kidolgozva, akik közelebbről is megismerték a talajukat és az azzal való lehetséges együttműködést, de minden érdeklődő számára nyitott volt.
A fenti képek jól szemléltetik, mennyire közvetlen kapcsolatba tudtak kerülni a résztvevők a talajjal, amin élünk.
Köszönjük azoknak, akik csatlakoztak őszi eseményünkhöz!
Inspiráló napot töltöttünk együtt október 18-án Lakiteleken a LakiTERRA rendezvényünkön, ahol a közösség tagjaival, gazdálkodókkal, pedagógusokkal és helyi vezetőkkel együtt fedeztük fel a talaj egészségének fontosságát! 🌱
A nap során izgalmas előadásokat hallhattunk a komposztálásról, talajegészségről és gyakorlati talajvizsgálatokról. Kiemelkedő élmény volt a nyitott talajszelvény, ahol a résztvevők közvetlenül is megtekinthették mélységeiben a talajt, amin élnek. A szelvény a rendezvény után is nyitva maradt, és Szelesné Kása Ilona a SzínesKert Alapítvány alapítója és a helyi iskola ökoművész oktatója tanulókat vitt ki, akik nagy lelkesedéssel figyelték meg a talaj mésztartalmát vizsgáló kísérletet, és örömmel próbálták ki azt saját maguk.
A nap egyik fő célja a helyi talajokra vonatkozó Területkezelési Megállapodásról (TM) való egyeztetés és az abban foglaltak melletti elköteleződés a helyi érintettek részéről. Az egyeztetésben aktívan részt vettek az érintettek. Végül egy mindenki számára megfelelő és vállalható Megállapodással távoztunk, ezzel megkoronázva az együtt töltött napot.
A TM ITT olvasható.
Amennyiben érintett és egyért a dokumentumban foglaltakban, úgy ITT utólagosan aláírhatja, ezzel kifejezve elvi elköteleződését a Lakitelek környéki talajok egészsége mellett. Illetve javaslatokat tehet a dokumentum további fejlesztésére.
Köszönjük mindenkinek, aki eljött és aktívan hozzájárult a fenntartható talajgazdálkodás előmozdításához. Együtt dolgozunk az egészségesebb talajokért és egy fenntartható jövőért! 🌍
A LakiTERRA Csapata
Csatlakozzon a LakiTERRA csapatához októberben!
Várjuk sok szeretettel!
Legfrissebb híreink
The latest VetProfit newsletter is here
ENG ⬇ 👩🏫 A VETProfit projekt célja, hogy közelebb hozza a szakképzést a munkaerőpiaci igényekhez. 🤝 A harmadik fázisban - tanárok és munkaerő-piaci szereplőkkel együttműködve –, meghatároztuk azokat a valós, életszerű projektfeladatokat, melyek segítenek a
Látogatás a szapári Ökofarmon
Idén nyáron a szápári Ökofarm és Biomalomnál jártunk, ahol egy komplex gazdálkodási rendszert ismertünk meg. A forgatás nélküli talaj művelést glifozát nélkül oldják meg. Mikor egy növénynek ideje lekerülni a területről, a gazda a család
Living Lab, Barcelonában is!
A Discovery Center is megjelenik a barcelonai ENoLL OLLD-n, és nem is lehetnénk izgatottabbak. Az idei év elején kutatóhálózatunkat az ENoLL élő laboratóriummá minősítette. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az ENoLL csapatától ilyen értékes visszajelzést kaptunk,
Open Living Labs hét
100 Living lab a cél úton Európa egészséges talajai felé és mi is közéjük tartozunk. Sok éve kezdett el a csapatunk a fenntartható talajművelésért dolgozni terepi kutatásainkkal, melyekbe az első lépéstől bevonjuk a gazdálkodókat. Ez
Projektjeink
A talajdegradáció csökkentését segítő terepi vizsgálati módszer és termesztéstechnológia kialakítása
A talajművelés, vetés időszakában sok esetben nem optimális talajnedvesség állapot áll fenn. Részbeni megoldás agrotechnikai műveletek összevonása. Így művelet nem marad ki, csupán ezek kapcsolt műveletek végrehajtására alkalmas gépekkel az optimálishoz közelebbi időpontokban kerülnek végrehajtásra. Precíziós technológia alkalmazása a talajművelésben, vetésben fontos technológiai elem mind a hozam növekedésére, mind a költségek csökkentésére vonatkozóan. Ezen tényezők hatásai csak úgy számszerűsíthetők, ha hozammérős kombájn segítségével történik a betakarítás. Az összegyűjtésre kerülő adatokból elkészült hozamtérképek és egyéb termés képző elemek statisztikai összefüggéseinek vizsgálata során megállapítható, hogy a talaj szerkezete meghatározó szereppel bír a termőképességre. A talajművelés hatással van a talaj állapotára, nem megfelelően kivitelezett esetekben a szerkezeti elemek összetöredezettségéhez, felaprózódásához, gravitációs pórustér csökkenéséhez vezet, amely a növények gyökeresedését gátolja. Míg a hagyományos technológiai rendszer alkalmazása során a sok menetből adódóan nagy a gázolaj felhasználás, addig a forgatás nélküli kapcsolt meneteket tartalmazó technológiák esetében a gázolaj felhasználás jelentősen (25-40%-kal) csökkenthető a hozamok növelése mellett. A hagyományos technológia jellemzője emellett, hogy a táblán belüli termőképesség különbségeket nem veszi figyelembe. Ez igaz a tőszámra, tápanyag-gazdálkodásra, betakarításra. A fő növények termesztés technológiái megújításra szorulnak, melyeknek részét képezi a precíziós technológia vívmányainak alkalmazása (pl. differenciált vetés) és a talajvédő művelési rendszerek (talajtakaró növények termesztéstechnikába illesztése) bevezetése.
A projekt célja egy olyan terepi talajvizsgálati és felvételezési módszer kidolgozása volt, ami segít a vízgazdálkodási probléma azonosításában, a légi- és űrfelvételezésből, illetve automatizált terepi felmérésekből származtatott adatok talajtani értelmezésében és az eredmények termesztéstechnológiában történő alkalmazásában, annak érdekében, hogy ezzel segítsük a hazai gazdálkodókat a szélsőséges vízgazdálkodási körülmények között. A talaj a legfontosabb víztároló, nedvesség pufferoló közeg. A csapadék szélsőséges eloszlása sok esetben okozhat időszakos vízhiányt, illetve víztöbbletet. A víztöbblet belvizeket okoz és jelentős károkat a növénytermesztésben, ezért a jelenlegi rossz gyakorlat, hogy a gazda megpróbál minél gyorsabban és hatékonyabban megszabadulni a többletvíztől. Ez a víz később hiányzik a termelésből, pótlása igen nagy erőforrás igényű. A szerkezetileg degradált talajaink esetén a klímaváltozás tovább növelheti a negatív hatásokat.
A fejlesztés eredményét a teljes mezőgazdasági ágazat szintjén használható technológiai megoldások jellemzik. A projekt elsődleges célja a növénytermesztés racionalizálása volt, adaptálása a hazai szántóföldi kultúrát termesztő termelők számára lehetséges módon.
A projektben 5 termelő, 1 kutatóhely – koordinátor -, 1 tanácsadó és 1 kutató vettek részt.
Emelt sebességű vetés hatékonyságának vizsgálata különböző körülmények közt
A megvalósult projekt eredményeképpen a kutatás eredményeit hasznosító mezőgazdasági vállalkozások képesek lehetnek a növénytermesztés egyik legfontosabb összetevőjének, az agrotechnikának egyik leglényegesebb elemét, a vetést időtakarékosan, mégis nagy pontossággal és hatékonyan elvégezni.
A magyar gazdák számára a tavaszi vetés kritikus fontosságú a kukorica és a napraforgó vetés számára rendelkezésre álló rövid optimális idő miatt. Kísérleteinken keresztül megvizsgáltuk a vetés folyamatának felgyorsításának lehetőségét, mint megoldást erre a problémára. Azt találtuk, hogy a bázisként használt 10 km/h sebességhez képest a megnövekedett sebesség észrevehető minőségi problémákat és sűrűségveszteséget okozott. A megfigyelt hatások kevésbé voltak meghatározóak ott, ahol nagyobb vetőgépeket használtak.
Ezek a problémák súlyos hozam kieséshez és gazdasági veszteséghez vezethetnek, így a megnövekedett vetési sebesség kevésbé javasolt lehetőség. A mezőgazdasági termelőknek fontolóra kell venniük, hogy nagyobb vetőgépekbe fektessenek be, hogy a tavaszi növényeket az optimális időben vethessék el.
A projekt keretein belül megvalósult kutatás a növénytermesztés egyik legfontosabb összetevőjének, az agrotechnikának egyik leglényegesebb elemét, a vetést célozta vizsgálni.
A témafelvetés oka: a megfelelő időben és módon kivitelezett talajművelésen kívül – a növények teljes vegetációja alatt – a vetés sikere befolyásolja leginkább a növénytermesztés eredményességét. Mindkét termesztéstechnológiai elem kizárólag a vegetáció megkezdése előtt végezhető, így a későbbiekben a hibásan elvégzett műveletet kijavítani már nem lehet. A tenyészidőszak alatt csupán a növénytáplálással és a növényvédelemmel csökkenthetjük a művelési- és vetési hibából eredő terméskiesést. Ez alapján egy rossz időben és helytelen módon megválasztott alapművelés hibáit vagy a rosszul kivitelezett vetést nem lehetséges teljesen orvosolni, a későbbiekben már nincs második lehetőség ezen agrotechnikai hibák kijavítására.
Az alapműveléssel összefüggésben vizsgált vetési sebesség növelés elősegítheti a gazdálkodók termelési biztonságának növelését. Ezt úgy teszi meg, hogy az alapművelés módja (többféle alapművelés és/vagy lezárás) és a vetési sebesség növelésének együttes figyelembe vételével vizsgálja a vetési mélység és a tőszám egyenletességét.
A különböző alapművelések után végzett emelt sebességű vetések sikerességét folyamatos felvételezésekkel monitoringoztuk, így adatokat kaptunk az egyes kezelések szerinti vetés egyenletességéről kapott tőszámra és csírázási erélyre. Mivel a kutatást több régióban is elvégeztük egymással párhuzamosan, a kísérlet több talajtípuson is vizsgálva volt, azok eredményei a projekt végén egymással összevethetőek lettek.
A kutatás nem tudott minden típusú vetőgépre és talajtípusra kiterjedni, így javasolt ezek vizsgálatba vonása, ezzel egy független döntéstámogató alkalmazás létrehozható, mely segítséget nyújthat a gazdálkodóknak a vetésből eredő technológiai hibák minimalizálásra. A kísérletben a növények kompenzációs képességét konstansnak vettük, holott jól ismert, hogy egyes kukoricahibridek például flexibilitásuk révén jól kompenzálják a vetésből eredő hibákat és ezek hozamban nem vagy kevésbé jelentkeznek. Egy szélesebb körű vizsgálat esetében indokolt lenne a vetőmag fajták vizsgálata is és akár egyazon táblában különbözőfajták vetésével és a hozam mérésével tovább bővíteni az ismeretanyagot és így megalapozni egy komplexebb modell létrehozását.
A kutatásban 3 kultúrnövényt vizsgáltunk, ezek kiterjesztése is indokolt lehet a további jelentős vetésterülettel rendelkező kultúrákra. Különösen érdekes lehet az őszi káposztarepce, illetve azok a fajok, ahol a kelés egyenletessége, a betakarítás szempontjából kiemelten fontos (csemegekukorica, borsó stb.).
A projektben 5 gazdálkodó, 1 kutatási hely – koordinátor -, és 1 kutató vett részt.
Hazánkban nem volt hagyománya a zöldtrágyanövények használatának. A legutóbbi KAP az ökológiai másodvetés használatát támogatással honorálta, így nagy területen terjedt el hazánkban is a következő két évben. A projekt legfőbb célja volt, hogy a magyar termelőknek (teljes ágazati szintű hatás) egy könnyen és jól használható tanácsadó programot hozzon létre. A projekt eredményei alapján létrehozott program (kalkulátort), amely segítségével a termelők ki tudják választani a számukra megfelelő vetőmagkeveréket. Így a gazdálkodók a saját adottságaiknak legmegfelelőbb vetőmagkeveréket választhatják ki. Ennek következtében az ökológiai másodvetés hatékonysága, hasznosulása kedvezőbb.
Magyarországon a projekt kezdetén nem volt olyan szaktanácsadói program, amely hatékonyan hozzájárul a megfelelő ökológiai másodvetés kiválasztásához.
A kísérleti parcellák vizsgálata során figyelembe vettük a hazánkra jellemző időjárási körülményeket, csapadékviszonyokat. A keverékek kialakításánál figyelembe vettük az utóbbi években jellemző nyári aszályt. Kialakításra került aszálytűrő keverék, amely a gyenge csapadék ellátottságú területeken jobb eredményt hoz, mint egyéb társai.
A különböző vetésidővel kívánjuk a különböző elővetemények utáni időbeni korlátokat kihasználni.
A termelőknek elérhetővé válik egy olyan termesztési technológia, amely jelenleg nincs vagy hiányos. A zöldtrágya hasznosulása szempontjából kiemelten vizsgálta a projekt a műtrágyaszükségletet is. A kialakított keverékeknél meghatározza, hogy szüksége-e, és ha igen, milyen mennyiségű műtrágyára.
A konzorcium a fejlesztés eredményeképpen létrejövő vetőmagkeverékekre védjegyoltalmat, mint jogi védelmet, kívánt létrehozni. A védjegy garantálja, hogy a keverékek minden jogszabályi előírásnak megfelelnek, csakis fémzárolt vetőmagból kerül előállításra és előveteményként legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek az őszi búza, a kukorica és napraforgó számára.
A zöldtrágyák hatékonyságát a laborvizsgálatok mellett szántóföldi vizsgálatok is kiegészítették. A kijelölt parcellákra az utóveteményként elvetett növényeket (őszi búza, kukorica, napraforgó) betakarítás után visszamértük, így meg tudtuk határozni a keverékek által generált plusz hozamokat.
A projekt innovációs tartalmát kiegészítették a csoporttagok beruházásai, melyek a precíziós földmunkát, vetést, betakarítást és ezek földrajzi koordinátához kötött pontos feldolgozását támogatják.
Magyarországi gazdálkodóknak és termelőknek a zöldítő vetőmagokkal kapcsolatban nincs meg a szükséges termesztési ismerete, ennek következtében nem aknázzák ki az ebben rejlő lehetőségeket.
Annak érdekében, hogy okszerűbbé váljon a zöldítő keverékek használata, szükséges kialakítanunk a termelő adottságainak legmegfelelőbb keveréket. A keverékek kialakításánál a három legnagyobb területen vetett kultúrára fókuszáltunk: őszi búza, kukorica és napraforgó. A konzorcium célja volt, hogy ennek a három növénynek a legmegfelelőbb előveteményként szolgáló keveréket alakítson ki. Ahhoz, hogy meglehessen határozni azon fajok keverékét, amelyek a legkedvezőbb paraméterekkel rendelkeznek az utóvetemény szempontjából, több vizsgálat is szükséges volt. Indokolt volt vizsgálni a talajéletet, a talaj szervesanyagtartalmát, tápanyagszolgáltató képességét, hő-, levegő-, vízháztartását. A talajmintákból kinyert adatok alapján meghatározható lett, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a különböző keverékek a talajok termőképességének fenntartásában, javításában.
A projekt elindításához az első évben a beruházások végrehajtásával kellett kezdeni. A gépek, berendezések szükségesek voltak a területek előkészítéséhez, a vetőmagok elvetéséhez. Az első évben 20 fajból elvetett kísérleti parcellákon két vetésidőt alkalmazva választottuk ki a legmegfelelőbb fajokat a keverékek készítéséhez. Az első évtől kezdődően vizsgáltuk a növényvédelmi paramétereket is, amelyek befolyásolhatják a keverékek gyakorlati hasznosságát, értékét.
A kedvezőbb hasznosulás a gyakorlatban a talajtermelékenység javítását, az erózió és defláció ellenei védelmet nagyban segíti. A zöldtrágyázás több éven keresztüli okszerű használata esetén, akár a műtrágyadózisok mennyiségének a csökkentése is elérhető. A jobb talajadottságok és kevesebb műtrágyahasználat következtében csökken a környezetterhelés, valamint javul a gazdálkodás hatékonysága. Az előbb említett tényezők pedig a fenntartható mezőgazdaság alapjai.
A konzorcium által kitűzött cél, hogy a konzorcium által kialakított keveréket az ökológiai másodvetések 10 %-án vetik el (27 ezer ha), akkor minden évben 18,7 millió Ft értékű műtrágya marad meg a talajban. Így 243 tonna (27 ezer ha x 90 kg) műtrágyát tudunk „megmenteni” évről-évre.
A projektben 5 gazdálkodó, 1 kutatásihely – koordinátor -, 2 kutató és 1 szaktanácsadó vett részt.
Projektjeink képekben
Megbízható partnereink
Partnercégeinken keresztül tudjuk ötvözni tudásunkat, így biztosítani a modern technológia előnyeit.
