SILÓKUKORICA PRECÍZIÓS TERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE HELYSPECIFIKUS TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁVAL

Összefoglalás

A szántóföldi növénytermesztésben a tömegtakarmány előállítása során egyaránt figyelembe kell venni az állattenyésztés mennyiségi és minőségi igényeit. Az állattenyésztés költségszerkezetét elemezve az anyagköltségek aránya jelentős, konkrétan a takarmányköltség mintegy 60-70 %-át teszi ki.

Az elmúlt években az állattenyésztés bevételei kedvezőtlenül alakultak, ezért a versenyképesség megőrzéséhez a tömegtakarmányok megtermelése létfontosságúvá vált. Amennyiben az adott gazdaság az abraktakarmány egy részét saját maga állította elő, akkor képes volt a költségeit csökkenteni. A hatékonyság növelése a siló- és takarmánykukorica termesztésében is marginális kérdés. A versenyképes termesztés feltétele a precíziós gazdálkodás alkalmazása, ezen belül a helyspecifikus gazdálkodás, az azonos termőhelyi adottságokkal rendelkező zónák lehatárolása, valamint napjaink egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülményeihez alkalmazkodó talajművelési rendszerek adaptálása. Ezen alapvetéseken túl kiemelt figyelmet szükséges fordítani a megfelelő hibridek kiválasztására is, hogy a versenyképesség javulása mellett csökkenteni lehessen a környezet terhelését is. Ez azt jelenti, hogy a kívánt inputanyagokat helyspecifikusan oda juttatjuk ki, ahol annak a felhasználási hatásfoka a legkedvezőbb. A termelést alapvetően befolyásoló alapegységek a táblán belüli talajfoltok, amelyek különböző termőképességgel rendelkeznek. A precíziós gazdálkodás alkalmazása során a hozam- és az erre épülő jövedelemtérképek jelenleg táblafoltonként készülnek el. A képződő nagyszámú alapadat statisztikai feldolgozásával lehetőségünk nyílik a gazdálkodás pontosítására, a precíziós technológia többletjövedelem képző hatásának kihasználására.

A rendelkezésre álló mezőgép rendszerek segítségével a takarmánytermesztést folytató vállalkozások az automata irányítási lehetőséget a különböző erőgépekben már most is egyre nagyobb mértékben használják. Az erő- és munkagép rendszereket a jövőben a precíziós gazdálkodás magasabb színvonalán szükséges üzemeltetni, kihasználva azokat a technológiai megoldásokat, amelyeket ezek a gépek magukban hordoznak.

Magyarországon az éghajlat az elmúlt száz évben egyre szélsőségesebbé vált. A szántóföldi növénytermesztésben az egyes technológiai műveletekre optimális körülmények között rendelkezésre álló időintervallum szűkül. Az eltérő talajtípusok esetében ezek a megállapítások hatványozottan igazak lehetnek. Szakirodalmi tanulmányok szerint egyre gyakrabban fordulnak elő évjáratok, amikor a termesztéstechnológiai elemek optimális időben történő végrehajtási ideje még tovább szűkül, szélsőséges esetben az optimális körülmények egyetlen napig sem állnak fenn. Emellett jelentős kockázati tényezőt képvisel az a jelenség is, hogy a lehullott csapadék mind térben, mind időben nagyfokú variabilitást mutat.

Az előzményekben bemutatott kihívásokra jelen fejlesztés megoldási lehetőséget hordoz magában. Hazánk agroökológiai adottságainak figyelembevétele, valamint a környezetvédelmi előírások és az erőforrás gazdálkodási kívánalmak mellett a precíziós gazdálkodás alkalmazása a takarmány termelésben javasolt. A táblákon belül meghatározásra kerülnek azok a foltok, ahol extraprofit érhető el, míg a táblák más részein átlagos nyereség tartalommal rendelkező technológiát tudunk megvalósítani. Fontos, hogy a technológia intenzitását a várható jövedelmezőséghez igazítsuk táblafolt szinten. A tavaszi időjárási anomáliák kedvezőtlenül hatnak a silókukorica termesztéstechnológiájára. A késői kitavaszodás, a csapadékos időjárás a vetés előtti munkálatokat és magát a vetést is hátráltatják, vontatott inhomogén kelést okoznak, ami kihat a növényállomány későbbi fejlődésére is. A vetéskor elkövetett hibák a későbbiekben nem, vagy csak nagyon nehezen orvosolhatók. Amennyiben ezek a kedvezőtlen hatások fennállnak, az állattenyésztés számára teljesen bizonytalan mennyiségű és kedvezőtlen beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyag fog rendelkezésre állni. Célunk, hogy ez a kedvezőtlen folyamat ne forduljon elő a takarmány-termesztés technológiája során.

Adatok

RÉGIÓ
Észak-Alföldi régió, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

 

KONZORCIUM
Discovery Center NKft | Gödöllő

 

FINANSZÍROZÁS
Vidékfejlesztési Program
Saját forrás

 

OPERATÍV TAGOK
DC BAU Kft.
LIGHT-BUY Kft.
Bihari Ferenc
Szabó Nándor
Balogné Ujvári Andrea
Dr. Kovács Krisztián

 

TELJES KÖLTSÉGVETÉS
556 869 eFt

Mérföldkövek

2017

Pályázat Benyújtása

Pályázati dokumentumok benyújtása az elbíráló hatóságok felé.
2019

A pályázat elbírálása

Benyújtott pályázat elfogadása. Gép- és inputanyag beszerzése minden termelő esetében.
2020

Adatgyűjtés

Korábbi évek hozamtérképeiből és NDVI felvételek alapján megtörténik a művelési zónák lehatárolása. Talajmintázás elvégzése. Talajminták laboreredményeiből, domborzatmodellekből és műholdfelvételekből javaslatok születnek. Megkezdődik a rendelkezésre álló adatok alapján felállított termesztés technológia alkalmazása. A projekthez beszerzett gépek alkalmazása megkezdődik, ami az adatgyűjtés fontos része Egész éves adatgyűjtés és monitoring.
2021

Kísérletek

Az előző év tapasztalatai, adatai és szakirodalmi források alapján folytatódik a kísérlet Termőképességi zónák pontosítása. Egész éves adatgyűjtés és monitoring. A termesztési időszak végén átbeszélésre kerül minden termelővel az adott év és annak tapasztalatai a kísérlet folytatásának érdekében. A két év során gyűjtött adatok statisztikai elemzése alapján elkészül a következő év kísérleti terve.
2022

Elemzés

Elkezdődik a harmadik kísérleti év a korábbi évek statisztikailag igazol összefüggések felhasználásával. Továbbfejlesztett termesztéstechnológia alkalmazása. Egész éves monitoring. A projektről tanulmány készül. Nyílt szakmai terepszemle. A három kísérleti év adatainak szintetizálása, elemzése megtörténik.
2023

Publikáció

A projekt alapján készülő szakmai publikációk megjelenése. Szabadalmi elbíráslások. A projekt zárása.

Galéria

Bemutató előadás