A XX. század második felében termelési rendszerek jöttek létre az iparszerű gazdálkodásra alapozva, ám a biológiai védekezési rendszereket szinte teljesen elhanyagolták a kémiai módszerekkel szemben. Néhány évtized alatt a gazdaság más szereplőivel együtt az iparszerű mezőgazdaság olyan természeti károkat és veszteségeket okozott, hogy nyilvánvalóvá vált, ezt az utat nem lehet tovább folytatni. Ekkor született meg a fenntarthatóság gondolata.

A növényvédelmi munkákat csak jól felkészített, üzembiztos permetezőgéppel lehet optimális időben és jó minőségben elvégezni. Az idény során a munkavégzés közben fellépő hibák miatt sokszor képtelenség ezen védekezéseket a legmegfelelőbb időben megtenni, ami miatt jelentős károk keletkezhetnek. A GPS alkalmazásával a megszerzett információt helyspecifikusan elemezhetjük, és az eredmények alapján beavatkozunk. Precíziós gazdálkodás kifejezéssel illetik azt a módszert, amikor nem táblaszinten, hanem a táblán belüli azonos minőségű foltokban gondolkozunk a műholdas navigáció felhasználásával. A precíziós termelés a táblán belüli helyi viszonyokhoz és igényekhez igazodó termelést jelent, amelynek szerves része a nagyszámú, megbízható mérés és ehhez kapcsolódóan a pontosan szabályozott beavatkozás. Ezen termelési technológia kifejlesztésének és terjedő alkalmazásának alapvető oka a termelés gazdaságosságának fokozására irányuló törekvés, valamint a környezetvédelem, a környezetkímélő gazdálkodás szükségessége és az ellenőrzött minőségű termény iránti igény. Manuális kormányzás esetén óhatatlanul felmerül a fogások pontatlan csatlakozása még egy kiváló képességű gépkezelő esetében is. Az ember fárad, és a munka előrehaladtával a koncentráció képessége csökken. A gépkezelők nagyobb rátartással és ráfedéssel kompenzálják a pontatlan csatlakozásokat, amik önkéntelenül is növelik a fogások számát az adott táblán. Az ezekből adódó többlet üzemanyagfogyasztás és inputanyag felhasználás 5-15%-os plusz költséget is eredményezhet. A pontatlan csatlakozásból eredő másik hiba a kihagyott, átműveletlen területek mennyisége. Ez főleg azoknál a műveleteknél fordul elő, ahol szemmel nem különíthető el markánsan a már megművelt és a meg nem művelt terület. Egy ilyen megműveletlen foltokat tartalmazó tábla a növényállomány homogenitását rontja, és ez hozamveszteséget is jelent.

Az egyik legnagyobb problémát az időjárási körülmények jelentik. Meg kell vizsgálnunk az egy dekádban ledolgozható napoknak vagy óráknak a számát, valamint figyelembe kell vennünk a technikai meghibásodásokat és a növényvédelmi problémákat. A folyékony műtrágyaszórás és permetezés során lehetőség van az előzetesen elkészített kijuttatási térképek alkalmazása révén a helyspecifikus gazdálkodás végrehajtására. Az így elvégzett tevékenységek pontosan dokumentálhatók, és a későbbiekben több évre visszamenően értékelhetők. Permetezés során a munkagép vezérlő rendszere önmagát vezérelve akár fúvókánként kapcsolja ki és be az adagolórendszert, figyelve a táblahatárokat és a tervezett dózisnagyságokat. Ezzel szinte 100%-osan megszüntethetők a kezeletlen sávok és az átfedések, melynek környezetvédelmi és ökonómiai szempontból is kiemelt jelentősége van.

???

???

???

???

??? eFt