A fenntartható mezőgazdaság egyik pillére a zöldítés. A nyugati országokban a zöldtrágyanövények alkalmazása és pozitív hatásainak eredményes kihasználása már több évtizedes múltra tekint vissza. A zöldítésnek három fontos eleme van, amelyek közül a projekt szempontjából az ökológia célterület fenntartása releváns. A 2015-ös évben 145000 ha ökológia másodvetést és 116000 ha parlagot regisztráltak a termelők, míg a 2016-os évben 188000 ha-t, mint ökológia másodvetést és 85000 ha parlagot. A parlagon hagyásnak több hátránnyal is ismert. Amennyiben a parlagon tartott területeket az ökológiai szempontból sokkal értékesebb másodvetéssel hasznosítják a gazdák, 261-273 ezer ha területet ölelhet fel. Hazánkban a zöldítés előírásai elött nem volt elterjedt másodvetésű köztesnövények vagy zöldtrágyanövények használata, így nincs egy tiszta, szakmailag megalapozott termesztési technológia, amely segítené a gazdálkodókat. A termelők részéről viszont igény, hogy az alkalmazott másodvetésű növények a legjobb hatékonyságot érjék el. A talajok termelékenységének fenntartása, javítása alapvető feladata és érdeke a gazdálkodóknak is.

Az „ingyenesen” létrejövő zöldtrágyanövények pozitív hatásait eltékozolni hatalmas veszteséget jelent, mind ökológiai mind gazdasági értelemben. Amennyiben a gazdálkodó ökológiai másodvetést alkalmaz, akkor alapvető érdeke mind a gazdálkodónak mind a jogalkotóknak, hogy ezt a legmegfelelőbben hajtsák végre A zöldtrágyanövények alkalmazásához és a hatékonyság eléréséhez figyelembe kell venni a vetésidőt, előveteményt, utóveteményt, talajadottságokat stb. Jelenleg a termelők döntő hányada csak ár alapján tud keveréket választani, és nem tudja figyelembe venni az zöldtrágyázás értékeit, így sokszor nem a legjobb döntést hozzák meg. Ebben a döntésben a konzorcium olyan segítséget nyújt, amely szakmailag jól megalapozott, kutatási eredményekkel alátámasztott, a termelő területére és annak adottságaira adaptált.

A konzorcium célja, hogy az őszi búza, kukorica és napraforgó növényeknek a legmegfelelőbb előveteményként szolgáló keveréket alakítson ki. Ahhoz, hogy meglehessen határozni azon fajok keverékét, amelyek a legkedvezőbb paraméterekkel rendelkeznek az utóvetemény szempontjából, több vizsgálat is szükséges. Indokolt vizsgálni a talajéletet, a talaj szervesanyagtartalmát, tápanyagszolgáltató képességét, hő-, levegő-, vízháztartását. Az előbb említett paramétereket a talajból vett mintákból lehetséges analizálni. A talajmintákból kinyert adatok alapján meghatározható, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a különböző keverékek a talajok termőképességének fenntartásában, javításában.

Magyarország, Hajdú-Bihar megye

Discovery Center nKft | Gödöllő

Vidékfejlesztési Program
Saját forrás

Hoch-Szilasi Zsanett | Mezőgazdasági termelő
Szilágyi Szilárd | Mezőgazdasági termelő
Békési Károly | Mezőgazdasági termelő
Ökosol Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | Tanácsadó
Csoroszlya-Farm Ker. és Szolgáltató Kft. | Mezőgazdasági termelő
Csécsi Tamás István | Kutató
Dr. Sándor Zsolt | Kutató
Dr. Komlósi István | Kutató

225.293 eFt