KUTATÁSI TERÜLETEK

Folyamatosan fejlődünk, hogy megfelelő tudást biztosítsuk.
Precíziós Mezőgazdaság

A precíziós mezőgazdaság olyan gazdálkodásirányítási technológia, amely a növények különböző termőföldek közötti, és az egyes termőföldeken belüli változékonyságának megfigyelésén, mérésén és az azokra adott válaszokon alapul. A precíziós mezőgazdasági kutatás célja egy döntési támogatás rendszer (Decision Support System/DSS) kialakítása az egész gazdaság irányításához azzal a céllal, hogy az inputok megtérülésének optimalizálásával hatékonyan óvja az erőforrásokat.

A precíziós mezőgazdaság információval szolgál a gazdák számára, hogy nyilvántartásokat készíthessenek mezőgazdasági termelésükről, ami jelentős mértékben javítja a döntéshozatalt, és elősegíti a nagyobb nyomon követhetőséget, ezáltal a mezőgazdasági termékek versenyképesebb forgalmazását. Ez a technológia kiváló eszköz továbbá arra, hogy folyamatosan javítsa a megtermelt mezőgazdasági termékek tulajdonságait (pl kenyérliszt búza).

Talajtan

A talajtan a földfelszínnel, mint természeti erőforrással foglalkozó tudományág. Vizsgálja a talajképződés folyamatát, foglalkozik a talajok osztályozásával és feltérképezésével – ezen belül a talaj fizikai, kémiai, biológiai és termékenységi tulajdonságaival –, hogy választ adjon arra, miként lehet a legoptimálisabban használni a talajt, mint termőréteget, és milyen kezelések szükségesek ehhez. A talajjal foglalkozó kutatók általában öt specifikus terület valamelyikével foglalkoznak. E területek a mikrobiológia, a pedológia, az edafológia, a fizika és a kémia. Ennek ellenére a munka specializációját nagymértékben befolyásolják a civilizációnk támasztotta kihívások, a fenntarthatóságra vonatkozóan, illetve a talajtudomány
tudományágainak különbségei is gyakran elmosódnak a folyamatban. A talajtudományi szakemberek általában naprakészek a talajkémiai, talajfizikai, talajmikrobiológiai, pedológiai és alkalmazott talajtudományok területén a kapcsolódó tudományágakban.

UAV Technológia

Az ember nélküli légi járművek (Unmanned Aerial Vehicle), melyeket a köznyelvben drónnak is neveznek, egy vezérlőből és a légijárműből, továbbá a köztük lévő kapcsolatból állnak. A különböző UAV-k repülése különböző fokú önállósággal működhet: egyszerűbb esetekben repüléstámogató rendszerek használatával, komplex esetekben saját fedélzeti számítógéppel, előre programozott automatikák segítségével.

Big Data

A big data (nagy adatok) egy olyan terület, amely megvizsgálja az adatok elemzésének, szisztematikus kinyerésének vagy az adathalmazokból történő egyéb módon történő kezelésének módjait, amelyek túl nagyok vagy összetettek ahhoz, hogy a hagyományos adatfeldolgozó alkalmazási szoftverrel kezelni tudják azokat. A sok esetben (sorban) szereplő adatok nagyobb statisztikai teljesítményt nyújtanak, míg a nagyobb bonyolultságú adatok (több attribútum vagy oszlop) magasabb hamis felfedezési arányhoz vezethetnek. A big data kihívások között szerepel az adatok rögzítése, az adatok tárolása, az adatok elemzése, a keresés, a megosztás, az átvitel, a megjelenítés, a lekérdezés, a frissítés, az információs adatvédelem és az adatforrás. A nagy adatok eredetileg három fő fogalomhoz kapcsolódtak: térfogat, változatosság és sebesség. A nagy adatok kezelésekor előfordulhat, hogy nem veszünk mintát, hanem csak megfigyeljük és nyomon követjük, mi történik. Ezért a nagy
adatok gyakran olyan adatokat tartalmaznak, amelyek mérete meghaladja a hagyományos szoftverek elfogadható időn belüli feldolgozási és értékelési képességét.

Mesterséges Intelligencia

A mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, röviden AI), amit néha gépi intelligenciának is neveznek, olyan intelligencia, melyet a gépek produkálnak, ellentétben az emberek természetes intelligenciájával. A vezető AI tankönyvek úgy definiálják a területet, mint „intelligens ágensek” tanulmányozását: bármilyen eszköz, amely érzékeli a környezetét, és olyan intézkedéseket hoz, amelyek maximálisra növelik a célok sikeres elérésének esélyét. A köznyelvben a mesterséges intelligencia kifejezést gyakran használják olyan gépek (vagy számítógépek) leírására, amelyek képesek utánozni az „emberi kognitív” funkciókat, mint például „tanulás” és problémamegoldás”.